Szondi várjátékok Drégelypalánkon 2014.07.05.

// július 3rd, 2014 // Friss hírek, Hírek, Közösségi Zöldutak Nógrádban

Drégely – a név ismerősen cseng azok számára is, akik még sosem jártak a drégelyi várban. Olvashatunk e helyről történelmünk lapjain, szépirodalmi alkotásokban, de szólnak a vitézségből példát adó hőséről, Szondi Györgyről balladák, (Arany János: Szondi két apródja) legendák, mondák is.

A név megszólít – „felhőbe hanyatlik a drégeli rom”- erőteljesen jelen van történelmi tudatunkban. Történelmünk, szellemi kultúránk egyik kiemelkedő, fényes csúcsa bújik meg a tájban, rejtőzik a Börzsöny erdői között.

DRÉGELYVÁR OSTROMA bővebben

1552. július 6-án Ali budai basa több mint tízezer főnyi haddal indult Drégely felé.  Körülzáratta a várat, s felszólította Szondit, hogy adja fel a harcot. Miután a kapitány a basa ajánlatát visszautasította, megindult a támadás. A törökök rövid időn belül elpusztították a külső várat. Július 9-én a magas kaputornyot is rommá lőtték. Ali Mártont, a nagyoroszi papot küldte Szondihoz, s kérte, beszélje rá a kapitányt a vár feladására. Szondi az ajánlatot ismét visszautasította, s a törökök szinte teljesen elpusztították Drégely várát, csak a kapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék.

Szondi (Szondy) György (?-1552) a legbátrabb magyar hősök egyike volt, aki Hont megye kis végvárában példát mutatott az egész országnak, életét áldozva hazájáért. Embersége, bátor magatartása még az ellenséget is meghatotta, ezért temettette őt el díszes pompával a hatalmas Ali basa.

A sziklavár, amely napjainkban is épül, a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak. Néhány éve folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme.

Szondi_Várjátékok_2014