Zöldutak a nagyvilágban

Zöldutak Észak-Amerikában

Az Elnök Amerikai Szabad Tér Bizottsága (President’s Commission on American Outdoors) 1987-ben javaslatot tett „egy eleven zöldúthálózat létrehozására, amely az emberek számára hozzáférhetővé teszi a lakóhelyükhöz közeli szabad tereket, és hatalmas érrendszerként szövi át a városokat és a vidéket.” A bizottság tagjai az ötlettel felkeresték az amerikai természetvédő civil szervezetek többségét és számos kormányzati szervet. A reakció heves, hangos és tömeges volt, mert a javaslat felfedte a problémák súlyosságát: az urbanizáció szétdarabolta az amerikai természetet, súlyosan veszélyeztette a természeti folyosók rendszerét, az édesvizeket és a biológiai sokféleséget, csökkentette a táj esztétikai értékét. Előrelépést jelentett, amikor felmérések bizonyították, a gyalogos turizmus, a futás és a kerékpározás a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek. Szövetségi forrásokból pénz is volt, de a zöldutak eszmeisége többet, mást igényel, nemcsak pénzt. Ahhoz, hogy sikeres legyen, nyílt párbeszédre, az állampolgárok, vállalkozók, érdekcsoportok együttműködésére volt szükség. A települések összekötése zöldút típusú természeti folyosókkal ökológiai, gazdasági és rekreációs szempontból egyszerre hasznos. Napjainkban USA- és Kanada-szerte a legkülönbözőbb szövetségi, állami és helyi programok támogatják a zöldút fejlődését. A Conservation Fund (Természetvédelmi Alap) és a Rails to Trails Conservancy (RTC, Vasutakból Túrautak Természetvédelmi Szervezet) közös honlapot készített. Az RTC 1995-től kezdve kétévente Greenway világkonferenciát szervez, amelyen 2001 (St. Louis) óta már a közép-európai küldöttek is részt vesznek.

Zöldutak Európában

Európa államai saját zöldút koncepcióikat földrajzi, településszerkezeti, gazdasági és kulturális jellegzetességeik figyelembevételével alakították ki. Néhány ország már több évtizede dolgozik a saját programján, mások éppen csak elkezdték. Ezért is fontos a kölcsönös tapasztalatcsere az egyes programok, régiók vagy államok között. Ennek a gondolatnak a jegyében alakult meg 1998-ban a zöldutak európai szervezete, az Európai Zöldút Szövetség (European Greenways Association – EGWA), mert világossá vált, hogy széles körű az érdeklődés a nem motoros közlekedés számára alkalmas utak iránt, és cél, hogy a közlekedés új típusaihoz kialakuljon a megfelelő infrastruktúra.

A zöldutaknak el kell válniuk a motoros közlekedés útjaitól. Ki kell használniuk a már meglevő infrastrukturális lehetőségeket, az elhagyott vasutakat, illetve a folyó menti utakat, amelyeket a múltban a hajók/csónakok vontatására használtak. Fontos EGWA kritérium, hogy a zöldút mindenki számára nyitott legyen, a zöldutakon a korlátozott mobilitású emberek is közlekedhessenek, legyenek egyszerűen megközelíthetők és biztonságosak, a használók tartsák tiszteletben a természeti, kulturális, történelmi, emberi értékeket és a zöldút környezetét. Továbbá váljon fontos részükké a közösségek tájékoztatása és nevelése, különös tekintettel az ifjúsági csoportokra. Fel kell kelteni, és táplálni kell az érdeklődést a zöldutak iránt, feltárni, feltérképezni és javaslatot tenni megújításuk technikai módszereire. Az EGWA magára vállalja azt is, hogy lobbizik az európai szerveknél a hosszú távú fenntarthatóság és a regionális egyensúly megteremtése érdekében.